Füstölés története
A füstölők a világ legősibb vallási és mágikus szertartásainak alapvető eszközei. Talán nem is létezett olyan ősi kultúra, amely ceremóniáihoz ne vette volna igénybe a füst erejét. Füstölőt gyújtottak, hogy az Isteneknek szentelt helyet megtisztítsák. Tették ezt azért, mert hittek abban, hogy bizonyos illatú füstölő használatával a jó szellemeket vonzzák, más illatú füstölők taszítják a rossz szellemeket.
Gyantákat, mirhát, tömjént, olyan növényeket gyűjtöttek, amelyek tűzzel érintkezve áldásos hatást gyakoroltak a testre és lélekre, illata kedves volt az istenek előtt.
Hittek abban, hogy a füstölő felszálló füstje a könyörgést az égbe viszi az Istenekhez. Ez egy ősi kapcsolatot jelent a földi világ és a spirituális világ között.
Tapasztalták, hogy a füstölő használatával könnyebben tudnak elmélyülten meditálni, imádkozáshoz megfelelő légkört teremteni.
Felismerték a füstölő antibakteriális és fertőtlenítő hatását, az emberek rendszeresen átfüstölték lakhelyüket, így próbálták útját állni a fertőzéseknek, vagy megszabadulni a régi és fölösleges energiáktól.
A füstölés megtisztítja a környezetet és a test auráját. Ősi kultúrák sámánjai, gyógyítói rendszeresen használtak füstölőt. Minden kultúrának megvolt a maga módszere minként használjon vallási vagy orvosi célokra bizonyos növényfajtákat, amelyek jótékony hatást gyakoroltak szellemre, lélekre és testre egyaránt. Az ajurvédikus és a kínai gyógyászatban a fertőtlenítésen túl sokkal fontosabb szerepet töltött be, hogy a testi energiákat és a testet összetartó elemeket ( föld, víz, tűz,levegő ) egyensúlyban tartsa, így növelve a beteg öngyógyító erejét és védelmét.
Füstölők elterjedése
A füstölőkről az első írásos feljegyzés a középkorból származik. Kínában több mint 2000 éve használják a füstölőt vallási szertartásokhoz, a hagyományos kínai orvosláshoz és a mindennapi életben. A füstölő fő alapanyaga a tömjén volt, amit gyógynövényekkel, fahéjjal, szantálfa porított keverékével készítettek.
Yu Jianwu feljegyzéséből tudjuk, hogy a füstölők égetése időmérésre is használatos volt. Már léteztek akkor az úgynevezett „füstölő órák”, kihasználva a füstölők egyenletes égési idejét, ez az időmérő eszköz a buddhista kolostorokban és a kínai világi társadalomban terjedt el.
A legkorábbi füstölők az arab kereskedők révén jutottak el a világ más tájaira, a legősibb és legfontosabb kereskedelmi útvonalon, az úgynevezett tömjénúton.
A buddhista vallásnak hamarosan nélkülözhetetlen kellékévé vált, így hamar elterjedt Nepálban, Tibetben, Mongóliában, Kínában, Srí Lankán, Burmában, Koreában, Japánban.
A buddhisták a füstölőt a természetfeletti erőkkel való érintkezés eszközének tekintik. Az égő füstölőpálcákkal való gesztikuláció jelenti a kapcsolatteremtést, a füstjük jelzi az isteneknek, hogy a felajánlott étel a számukra készült. A buddhista szertartások egyik legfontosabb eleme a füst felajánlás és szertartás (Sang ). A hindu hagyomány szerint Brahma elaludt és álmában teremtette a világot. E beszámoló szerint a füst szertartás arra használatos, hogy felébressze az alvót az álomból. Japánban a tömjénszertartás, melyhez ugyancsak füstölőpálcákat használnak, a 7. században a császári udvarban született meg. Hasonlít a teaceremóniához, a művészet egy fajtája: áldozat Buddhának és az isteneknek, az ősök lelkének, de ünnepélyes hangulatkeltés és játék is.
A füstölő használata egyre jobban terjed Európában is, különleges illatuk, egészségvédő, nyugtató hatásuk miatt is. A keresztény kultúrkörben is hosszú múltra tekint vissza a füstölés. Az istentiszteleteken terjengő illatos füst kitárja a lelket és megtisztítja a levegőt.
Füstölők hatása
A füstölő égésekor aromás illatos füst szabadul fel, hangulatunk megváltozik, nyugtatóan hat testünkre, lelkünkre, segít ellazítani, lecsendesedni.
Füstölő rendszeres használata a lakásban semlegesíti a kellemetlen szagokat, illata átjárja függönyeinket, berendezési tárgyainkat, ezzel teremtve más hangulatot.
A füstölőt nem kedvelik a szúnyogok, legyek és molyok, így ha távol szeretnénk őket tartani, gyújtsunk néhány füstölőt.
A füstölő egészségünkre is jótékony hatással van, a nyálkahártyát ellenállóbbá teszi a betegségekkel szemben, baktérium- és vírusölő, gyulladáscsökkentő és enyhe fertőtlenítő hatása van.
A füstölőpálcika meggyújtása
Égő gyufát tartsunk a füstölő pálcika végéhez, amíg a vége parázslani nem kezd, majd fújjuk el a lángját és állítsuk tartóba, vagy szúrjuk földbe, homokba, de a lehulló hamu felfogásáról gondoskodjunk.
Füstölőtartó típusok
Házilag akár egy magas falú tálkába száraz, szitált homokot vagy földet szórunk és beleszúrjuk a meggyújtott füstölő pálcikát, hogy stabilan álljon benne. Ebben az esetben a lehulló hamu a tálkába gyűlik. Beleszúrhatjuk fából, féldrágakőből gazdagon díszített vagy egyszerűbb faragott dísz füstölő tartóba.
Webáruházunkban számos díszes vagy egyszerű füstölőtartó közül válogathatsz.
Indiai, tibeti és nepáli természetes füstölők
A füstölő fontos szerepet játszik India, Tibet és Nepál kultúrájában. Az isteneknek történő felajánlás egyik fontos kelléke, de egészségmegőrző hatása miatt is mindennapi használatban van.
A tibeti lámák ma is az ősi recept szerint előállított füstölőket használják gyógyításra.
Gyártásuk eltér a többi keleti füstölőtől. Nem tartalmaznak illóolajokat viszont a Himalája területén található értékes fák kérgeit, gyantáit és más gyógynövények természetes keverékeit igen. Minden esetben kézzel készítik.
Közös jellemzőjük, hogy relaxálja a testet és elmét. Meditációhoz, relaxációhoz rendkívül alkalmas, segít a szorongás és stressz csillapításában.
Webáruházunkban minden füstölőnél megtalálhatod összetételüket, jótékony hatásukat. Válogass kedvedre.
Nekünk most ő a kedvencünk:
https://mandala.hu/termek/chandan-mandala-indiai-fustolo/
Photo by Boudewijn Huysmans on Unsplash
